Az eseményen felszólaló prof. dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség elnöke elmondta sem 1965 előtt, sem utána nem rendeztek még olyan nagyszabású soksportos eseményt Magyarországon, mint amilyen az akkori Universiade volt. Eric Saintrond, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) főtitkára arról beszélt, hogy Magyarország ’65-ben a nemzetközi egyetemi sport központjává vált, a versenyekre hazánkba látogató sportemberek a mai napig felemlegetik az esemény színvonalát és hangulatát. Köszöntőjében dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának vezetői számára kiemelten fontos a sport tisztelete és a tradíciók ápolása, ezért örömmel támogatták a mai megemlékezést. Dr. Kamuti Jenő, ötszörös Universiade bajnok, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke pedig arról szól, hogy a ’65-ös Universiade akkor szinte az olimpiával volt egyenértékű, hiszen a kor legkiválóbb atlétái, úszói, sportemberei mind megmérettették magukat az Universiadén és eljöttek Budapestre, mivel akkor még sem atlétikai világbajnokság sem úszó vb, sem pedig pénzdíjas versenyek nem voltak arra, hogy a sportolók összemérjék tudásukat. A Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a IV. Nyári Universiade volt magyar szempontból, minden idők második legsikeresebb Universiadéja, hiszen a magyar csapat 16 aranyérmével, 8 ezüst és 14 bronzérmével az éremtáblázaton az első helyet szerezte meg, megelőzve az egykori Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok csapatát is. A felszólalók ezt követően leleplezték az emléktáblákat, majd a vendégekkel közösen sétát tettek az egykori Népstadionban a megújulás előtt álló Puskás Ferenc Stadionban.
A Budapest Város Önkormányzat Újvárosháza dísztermében tartott emlékülésen prof. dr. Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke, mint házigazda köszöntötte az egybegyűlteket. Az emlékülésre meghívott államtitkárok, Sportszövetségi vezetők és főtitkárok, polgármesterek, sportszervezeti vezetők, sportdiplomaták, rektorok és nagykövetek mellett külön köszöntötte a MEFS vezetője az olimpiai és Universiade bajnokokat, kiemelten az 1965. évi Universiade hazai és külföldi résztvevőit. Az ülésen az emléknap védnöke, dr. Simicskó István, sportért felelős államtitkára beszédében arról szólt, hogy az emberi közösségünk minőségét jellemzi az, ahogy megemlékezünk a magyar sporttörténelem gazdagságára és sikertörténeteire. Az esemény védnökét, prof. dr. Bódis Józsefet képviselő Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapest Gazdasági Főiskola rektora felszólalásában az 1965-ös és 1935-ös egyetemi sportesemények jelentőségét és magyar sikereit méltatta. Az emléknap fővédnökét, Tarlós Istvánt képviselő dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt mondta, Budapest lakosai 50 éve részesei lehettek egy világszintű sporteseménynek. A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest Főváros Önkormányzata számára rendkívül fontos az, hogy minél több nemzetközi sporteseménynek adhasson méltó helyszínt hazánk, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság költségkímélőbb, takarékosabb olimpiai rendezésre vonatkozó törekvése számunkra kedvező. Dr. Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője előadásában a magyar egyetemi sport történetének kezdeti időszakáról, dr. Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója az 1945 utáni időkről mesélt a hallgatóságnak.
Az emlékülésen többszörös Universiade, illetve olimpiai bajnokok számoltak be az egykori történésekről, köztük a vívás kiemelkedő sportegyéniségei, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, az Universiade bajnok, kétszeres olimpiai és világbajnok Schmitt Pál, az ötszörös Universiade bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok dr. Kamuti Jenő; a torna sportág jeles bajnokai: a négyszeres Universiade győztes, olimpiai ezüstérmes Makray Katalin és az bajnok olimpiai bronzérmes Ducza Anikó, aki 65-ben csapatban és egyéni összetettben is nyerni tudott. A vízilabda kiválóságai közt a kétszeres Universiade bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes és bronzérmes dr. Bodnár András, a kétszeres Universiade bajnok dr. Katona András, a kétszeres Universiade bajnok, Európa-bajnok dr. Konrád Sándor és a kétszeres Universiade győztes dr. Szatmáry Gábor; valamint a diszkoszvetésben ’65-ben aranyérmes atléta, az olimpiai bronzérmes, Universiade bajnok Kleiberné Kontsek Jolán is részt vett az eseményen. A mai is magyar sikersportágnak számító, 1965-ben a legtöbb érmet (hat arany, három ezüst és és hat bronz) szerző sportágat, az úszást képviselve a 4x100 méteres vegyesúszóváltó és gyorsúszóváltó bajnok csapat két tagja, a négyszeres Universiade bajnok Korényi Olga és a hétszeres Universiade bajnok dr. Egervári Márta számolt be emlékeiről, aki ’65-ben, nem csak csapatban, egyéni számában, a 100 méter pillangóúszásban is aranyérmes lett. Az emlékkiállításon, amelyet prof. dr. Tóth Miklós, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a diák-, és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat elnöke nyitott meg, az 50 és 80 évvel ezelőtti események emléktárgyait, érmeit, emlékiratait tekinthették meg az érdeklődők. Az eseményen előadást tartott a rendezvény fővédnökségét vállaló Cloud-Luise Gallient, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) elnökét képviselő főtitkár, Eric Saintrond, aki Universiade Fair Play Díjat kapott. Szakmai előadásában a MEFS főtitkára, dr. Székely Mózes az egyetemi sport presztízsének növelését, a hazai, egyetemi sportrendezvények védnöki feladatainak elvállalását, az egyetemi hallgatók körében a sport népszerűsítését támogató, újonnan megalakuló Universiade Bajnokok Klubjáról beszélt. Tájékoztatást adott továbbá az egyetemi sport tradícióiról, a Hajós Alfréd Terv fő fejlesztési irányairól, a MEFS nemzetközi egyetemi sportszervezésben elért eredményeiről és az egészségfejlesztésben betöltött szerepéről, valamint a rendszeres mozgás társadalmi jelentőségéről, jelezve, hogy az közügy.Az Universiade Bajnokok Klubjának alakuló ülésén a hatszoros Universiade bajnok, kétszeres olimpiai bajnok, ötszörös világbajnok, Európa-bajnok Nagy Tímeát egyhangúlag szavazták meg az újonnan megalakuló társaság tagjai, amelynek elnökségét a három, vagy annál több Universiade bajnoki címmel rendelkező sportolók, valamint azok a sportemberek alkotják, akik Universiade bajnoki címük mellett olimpiai bajnoki címet is szereztek.
Az emléknap védnökségét elvállata prof. dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Bánki Erik országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sportbizottságának volt elnöke, és Hoffman Tamás, a XI. kerület (mely annak idején helyszínt adott az 1935. évi Egyetemi Világjátékoknak a mai ALLEE bevásárlóközpont helyén állt BEAC pályán) polgármestere is.Az ötven évvel ezelőtt, 1965. augusztus 20-a és augusztus 30-a között Budapesten rendezett IV. Nyári Universiadén a magyar sportolók 16 arany-, 8 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Nyolcvan éve, 1935-ben az Egyetemi Világjátékoknak szintén a magyar főváros adott otthont. A kor kiemelkedő sporteseményének számító, 1935 augusztus 11-én kezdődő, 10 sportágas versengésben a magyar sportolók 28 ország versenyzőiével küzdöttek meg a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub (BEAC) Mező utcai pályáján és 22 arany, 11 ezüst és 21 bronzérmet szereztek. A ’65-ös Universiade és a ’35-ös Világjátékok bajnokai között egyaránt számtalan olimpiai bajnok található, köztük a 102. életévét 27 nap múlva betöltő vízilabdázó dr. Tarics Sándor, aki egyben a ma (az Amerikai Egyesült Államokban) élő legidősebb olimpiai bajnok.