Az Universiadékhoz hasonlóan a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) szervezésében kerülnek megrendezésre kétévente, az Universiadékkal váltakozva, páros években. Az Universiadékkal ellentétben, egy időpontban, egy adott helyszínen csak egy sportág versenyei kerülnek megrendezésre. Az első EVB-t 1963-ban, a svédországi Lund városában rendezték, kézilabda sportágban.
A FISU megbízásából a rendezők az egyes országok egyetemi sportszövetségei, szoros együttműködésben a szakmai hátteret biztosító sportági szövetséggel, valamint egy, a házigazda szerepét betöltő felsőoktatási intézménnyel. Egy EVB rendezése kiváló lehetőséget biztosít mind a házigazda egyetemek, főiskolák, mind pedig az érintett települések számára, hogy nemzetközi hírnévre tegyenek szert, új kapcsolatokat építsenek.
EVB-k rendezésére a FISU-nál lehet pályázni, az érintett sportági szövetséggel és felsőoktatási intézménnyel folytatott egyeztetést követően erre kizárólag a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) jogosult. A pályázat beadását és egy prezentációt követően a FISU Végrehajtó Bizottsága dönt a rendezési jog odaítéléséről.
A sportágak köre változatos, az Universiade alapsportágak kivételével a FISU és a nemzetközi sportszövetségek egyeztetése alapján kerülnek be az EVB-k programjába. Hagyományosan magas színvonalon és magas résztvevői létszámmal megrendezett EVB sportágak bekerülhetnek az Universiadék programjába (az elmúlt években így lett Universiade alapsportág a judo és az asztalitenisz, 2017-től pedig a taekwondo). Universiadékon a szervezők javaslata alapján bármely EVB sportág bekerülhet az opcionális sportágak körébe.
2012-ben 28 sportágban, 4 kontinensen rendeztek EVB-t, 3 új sportág is bekerült a rendezvények sorába: netball, B33 kosárlabda és hosszúpályás gyorskorcsolya.
Magyar csapatok rendszeres résztvevők az EVB-k versenyein. EVB-k éveiben 10-12 sportágban adódik lehetőség magyar csapatok részvételére. Az alapos előkészítő munka és az érintett sportági szövetségekkel való szoros szakmai együttműködés következtében az eredmények sem maradnak el; versenyzőink 2000 óta 25 arany, 40 ezüst és 48 bronzéremmel gazdagították a magyar egyetemi sportot.
A MEFS célja, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan sikeres EVB-ket hozzon Magyarországra, aktív részese legyen a nemzetközi egyetemi sportéletnek.
Egyetemi Világbajnokságok Magyarországon
| Tájékozódási futás | 1986 – Miskolc |
| Asztalitenisz | 1990 – Szekszárd |
| Férfi kézilabda | 1996 – Nyíregyháza |
| Tájfutás | 1996 – Veszprém |
| Triatlon | 2000 – Tiszaújváros |
| Teremlabdarúgás | 2002 – Nyíregyháza |
| Asztalitenisz | 2004 – Győr |
| Fallabda | 2006 – Szeged |
| Férfi-női kézilabda | 2010 – Nyíregyháza |
| Evezés | 2010 – Szeged |
| Birkózás | 2014 – Pécs |
