A tét tehát óriási, még a parton is. A jól bevált, megszokott helyről elküldték Magyarország egyetlen Universiade tudósítóját, mondván, kell a szék az orosz államfő újságírójának… kénytelen voltunk továbbállni. Többen voltak. Nem is tudtuk, hogy ilyen elit helyünk volt eddig. Az uszoda zsúfolásig megtelt. Sajnos a Magyar Egyetemi-Főiskolai Spotszövetség képviselőin kívül nincs más magyar a lelátón. Az ezüstérmes női vízilabdázók és a birkózók is hazamentek. „Hajrá Magyarok!!!!!!!!!”
A magyar egyetemi csapat: Bisztritsányi – Korényi, Szécsi, Kovács, Mezei (1), Juhász, Chilko. Csere: Tóth (1), Erdélyi (1), Somogyi (1), Szentesi (1)
Az orosz egyetemi csapat: Kosztrov – Ogyintszov, Rizov-Alejnyicsev, Zinnyatullin (2), Asajev, Nagajev, Liszunov (1). Csere: Andrukov, Latyipov (1), Lazarev, Bujak, Tyimakov
Az első gólt a Szintez Kazany centere, Zinnyatullin szerezte. Halek Márton ápolásra szorul, vérzik az orra. Dr. Kocsis Koppány azonnal ellátja a Debreceni Egyetem hallgatóját. Kemény meccs, kevésbé kedves házigazdák. Tóth Márton azonban egyenlít! 1-1 az első negyed után. Az oroszok nem jobbak. Miért is lennének azok, ha figyelembe vesszük a magyar vízilabda hagyományait és Vincze Balázs együttesének eddigi teljesítményét az Universiadén?!
A második 8 percben Bisztritsányi továbbra is magabiztos a kapuban. Az orosz szövetségi kapitány folyamatosan cserél, nincs megelégedve csapatával. Erdélyi Balázs kilőtte a bal alsót. Vezetünk! Chilko kapufa és orosz gól (Latyipov). 2-2. Az oroszoktól 2, magyaroktól 4 játékost állítottak ki a félidőig. Egy csattanó Erdélyi kapufával zárul a második negyed. Kevés gól, nagy izgalom.
Harmadik negyed: az egri kapu, Bisztritsányi Dávid szinte mindent hárít. Hihetetlen formában véd az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója. A hazaiak megkapják ötödik emberelőnyüket (mi csak kettőt kaptunk eddig), kihasználják (Zinnyatullin). Számítani lehetett a hazai pálya előnyére. A Semmelweis Egyetem hallgatóját, az OSC játékosát, Szentesi Ádámot mindez nem érdekli: parádés indítás, Szentesi hidegvérrel ejt, Kosztrov nem tudta hol a labda. A kapuban. 3-3! Szemkápráztató akciógól: Mezei Tamás! 4-3 ide! Kétgólos magyar előny: Somogyi Balázs! 5-3! Csendben vannak az orosz szurkolok, én nem. Nyikolaj Lazarev nehezen viseli a kétgólos hátrányt, verekedni akart. Végül nem volt balhé. A lényeg: 3 negyed után 5-3 Magyarországnak! Fantasztikus! Bisztritsányi eddig 80%-os védési hatékonyságot produkált!
Jön az utolsó negyed: csak 1 gól. Orosz. Nagy csata.
A csoda megtörtént Kazanyban. Legyőztük az oroszokat! Világraszóló magyar siker. Magyar arany! A negyedik. A küldöttség 15., utolsó érme. Hát igen, ilyen a magyar vízilabda! Gratulálunk!!!
Férfi vízilabda, döntő: Magyarország-Oroszország 5-4 (1-1, 1-1, 3-1, 0-1)
Kiállítás: Magyarország 10, Oroszország 3 (!)
Játékvezető: Riccitelli (olasz), Stavropoulos (görög)
Bisztritsányi Dávid, az Eger kapusa, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója: „Elvettük azt, ami a mienk. Büszke vagyok arra, hogy tagja lehettem ennek a kiváló csapatnak. Sok jó játékossal találkoztam már, de ilyen remek közösséggel még nem. Nagyon boldog vagyok. Ez volt pályafutásom legjobb meccse. Az egyetemisták megverték a profikat!”
Halek Márton, a Debreceni CSE játékosa, a Debreceni Egyetem hallgatója: „Felrepedt az orrnyergem és egy kicsit a szemem alja. Kaptam egy ütést az oroszoktól, mint Zádor Ervin az 56-os olimpián. Nagyon vérzett az orrom, de már jól vagyok. Az a csapat nyert, amely nagyobb szívvel játszott. Egy igazi családba kerültem.”
Tóth Márton, a Posilippótól a szegediekhez igazoló játékos: „Álomvédekezés, álomjáték. 10 éve nyert férfi vízilabda csapat utoljára Universiadét, Daeguban. Az oroszok kaptak egy kis hátszelet, benne volt a pakliban. Így is nyertünk. Az egyetemi sport igazi ünnepe a mai.”
Somogyi Balázs, a Szeged játékosa, a Szegedi Tudományegyetem hallhatója: „Le a kalappal a csapat előtt. Akkor hoztuk ki magunkból a maximumot, amikor kellett. Most. Szeretnivaló társaság a mienk. Hihetetlenül alázatosak a sport és egymás iránt.”
Vincze Balázs szövetségi kapitány, a Szeged edzője, játékosként BL- és Eb-győztes: „Tudtam, hogy vannak még tartalékaink. Akkor tudtuk ezeket mozgósítani, amikor szükség volt rájuk. A fiúk az első perctől az utolsóig küzdöttek. Másfél hónapja edzünk együtt. Azt fogadtuk meg, hogy az utolsó leheletünkig fogunk harcolni. Így is történt. Gratulálok a fiúknak!
Az utolsó aranygép fedélzetén az Universiadén első férfi vízilabda csapattal, holnap, július 18-án landol Ferihegyen (2B). Szeretettel várunk mindenkit!
A bronzmérkőzésen: Szerbia-Olaszország 12-10.
Fotó: Monoki Kálmán