Nekrológ Szekér László
Elment munkatársunk, kollégánk, Szekér László, tudjuk, hogy a barátunk hagyott itt bennünket. Nagyon hiányozni fog nyugodt, mindig kiegyensúlyozott modora, finom visszafogott humora. Jó volt vele találkozni, beszélgetni, együttdolgozni. Mindenkihez volt egy, két kedves szava, egy-két jó poénnal mindig fel tudta vidítani a társaságot.
Amilyen a személyisége volt, úgy végezte munkáját is, csendben, szerényen de mindig pontosan, precízen. Lehetett szó órarendkészítésről, tanszéki rendezvény szervezéséről, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség régiós szervezeténél végzett titkári tevékenységéről, a röplabda csapat edzéséről, nyugodtak lehettünk és tudtuk, hogy, Laci mindig időre és pontosan elkészül a munkával.
A tanszéken, kollégái, hallgatói mindannyian szerették és tisztelték. Megértő és segítőkész volt, bárki fordulhatott hozzá gondjaival, problémáival, kedvességével, tanácsaival, sok hallgatót átsegített a nehézségeken. Önzetlenül segített, sokszor erőn felül, ő viszont sohasem kért segítséget, többnyire magányos harcosként oldotta meg feladatait. Nélkülözhetetlen oktatója volt a főiskolai sí táboroknak, itt is megcsodálhattuk, humorát, hangulatteremtő képességét.
A nagy „szerelme” a röplabda volt. Középiskolai tanulmányai után egyenes út vezetett a TF -re. Diplomával a kezében is a röplabdának szentelte életét. Rövid kisvárdai kitérő után, Nyíregyházára került a Mezőgazdasági Főiskolára, majd 1979-ben került át Bessenyei György Tanárképző Főiskolára ahol haláláig főiskolai docensként dolgozott.
Munkáját 1988-ban miniszteri dicsérettel, 2006-ban mestertanári cím adományozásával, 2010-ben Olimpiai Akadémiai Tiszteleti Éremmel ismerték el.
Edzői munkáját nagy alázattal végezte, és a röplabda iránti szolgálatnak tekintette. Dolgozott válogatott, főiskolai, középiskolai és általános iskolai szinten edzőként vagy sportvezetőként, azt mindig nagy kedvvel odaadássál tette. Maradandót alkotott az ülőröplabda válogatott szövetségi kapitányaként, ahol Világ és Európai- bajnoki ezüstérem és paralimpiai ötödik hely fémjelzi munkáját. A főiskola csapatával négyszer nyert Magyar Egyetemi és Főiskolai országos bajnokságot. A Szakszig - NRK csapatával negyedik helyezést ért el a Magyar I. o. bajnokságban, ugyanezzel a csapattal 1999-ben először jutott fel nyíregyházi csapat a női extra ligába. Edzősködött még az MGFSC, és a Start Sportula csapatainál.
Az utánpótlás nevelése, legalább olyan fontos volt számára, mint a felnőtt csapatok edzése. Feleségével karöltve a Bem József Általános Iskola csapatával több mint 20 éven keresztül számos Diákolimpiai sikert ért el. Sportvezetőként, tanácsadóként, bábáskodott a Nyíregyházi Főiskola NB-I-es csapatánál. Örült, hogy lánya Barbara is szeretett sportágának, a röplabdának hódol.
Magánéletében is rendkívül kitartó és szorgalmas volt. Sóstói házát hangyaszorgalommal, évekig szinte egyedül építette.
Az utóbbi időben sokat beszélt, hogy milyen tevékenységeket fog végezni nyugdíjas éveiben. Szerette a természetet, tervezgetett, kis házat szeretett volna a város szélén, telekkel ahol növényeket, fákat nevelt volna. Sajnos ezeket, a fákat már nem ültetheti el, de kitörülhetetlenül elültette emlékét a szívünkben.
Úgy ment el, ahogy élt, csendben, hogy a lehető legkevesebb gondot okozza szeretteinek, barátainak.
Gondolatainkban, lelkünkben örökké velünk leszel. Nyugodj békében Laci!
A Nyíregyházi Főiskola Testnevelés és Sporttudományi Intézetének oktatói és dolgozói.
