Antidopping-kurzus a Debreceni Egyetemen

2010. március 21. (vasárnap) 15:21 Írta: Varga Gábor    -    
Antidopping-kurzus a Debreceni Egyetemen

Sikeres volt a Magyarországon egyetemi szinten elsőként a Debreceni Egyetemen elinduló tantárgy debütáló előadása a doppingellenes tevékenység témakörében. Beszámoló az előadásról.

Március 11-én a Debreceni Egyetem rektori tanácstermében először sajtótájékoztató keretében bocsátották útjára jelképesen az új tantárgyat, majd a két szakavatott, erre felkért oktató egy órával később már meg is tartotta első előadását az AMTC 3-as előadójában. Az első kurzusra mintegy 80 diák jelentkezett.

A Debreceni Egyetem mostantól ezt a tantárgyat is oktatja: „A doppingellenes tevékenység ismeretei". A nem csupán az élsportban, hanem - sokaknak talán meglepő módon - a tömegsportban is egyre inkább megjelenő tiltott szerek alkalmazása ellen történő harc egyik fontos állomása lehet, ha egyetemi szinten is tanítják. A fiatal emberek fejében ugyanis így egy tisztább, tévhitektől mentes kép alakulhat ki, vagyis nem csupán komoly szakmai ismereteket ad át ez a kurzus, hanem mentálisan is ráhangolhatja a hallgatókat arra, mire is megy ki a játék igazából. Az egészségünk ugyanis nem játszadozásra való.


A sajtótájékoztatót tartották:
Prof. Dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese
Prof. Dr. Csernoch László a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Kar dékánja
Nagy Ágoston, a Debreceni Egyetem sportigazgatója
Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője (a tárgy oktatója)
Dr. Fazekas Attila, a Sport Szakállamtitkárság Sportigazgatási Főosztályának vezetője (a tárgy oktatója)

 

A sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy kuriózum ez a magyar felsőoktatás palettáján, amelyet a DE Sportigazgatósága indított el. A már öt éve sikeresen és nagy látogatottságnak örvendő DELAB (Debreceni Egyetem Labdarúgás Elmélete) tantárgy mellett további érdekes és hasznos tárgyakkal igyekszik színesíteni a kínálatot az egyetem. Az egyik ilyen lehet ez is. A leginkább tűz közelében lévők oktatói munkája mellett egyértelmű, hogy valós ismeretekre tehetnek szert a hallgatók, ráadásul a hétköznapjaikban is hasznukra válhat, amit a félévente megejtett 3-4 előadás során átadnak nekik.
 
Szóba került az is ezen a sajtótájékoztatón, hogy a későbbiekben akár egy akkreditált laboratóriumot is fel lehetne építeni Debrecenben, az egyetem szárnyai alatt. Ilyen egyébként nincs Magyarországon, a legközelebb Ausztriában található, de az egész világon is 33 ilyen létezik. Ez komoly tettnek számítana. „A DE szellemi bázisa - emelte ki Tiszeker Ágnes - ehhez nyilván megfelelő hátteret adna, ám igen nagy összegbe kerül a létrehozása". Mint a Magyar Antidopping Csoport Vezetője elmondta később magán az előadáson, 5 millió dollárnál kezdődik az építési költsége egy ilyen labornak, és akkor még nem engedtük el nagyon magunkat.

A délután öt órakor induló előadáson Tiszeker Ágnes és Fazekas Attila a jelenlévő majd száz diáknak vázolta azt, mi vár a hallgatókra az elkövetkező hetekben. Többek között a doppingellenes tevékenység alapjaival, intézményi és jogi hátterével kell tisztába jönnie a diákoknak, s erre épülve lehet beszélni az úgymond érdekesebb témákról, mint például a mintavétel tényleges folyamata, a tiltott szerek listája vagy éppen bizonyos anyagok testünkre, szervezetünkre gyakorolt hatásai.
 
A szárazabb részt Fazekas Attila vállalta magára ezen a debütáló előadáson. Igaz, az intézményi és jogi háttér ecsetelése közben jutott idő arra is, hogy neves sportolók a témával kapcsolatos megnyilvánulásait is megemlítse. Wayne Gretzky, a jégkorongsport halhatatlan alakja például egy alkalommal megjegyezte: „Nem lehetsz nagyobb, mint a sport maga". Ezt üzenetértékűnek is tekintette Fazekas Attila, mondván nem csupán a szankcionálások, az egyes antidopping csoportok munkája az, ami hatásos lehet, hanem maga a sportoló is tehet ezért, aki belátja, hogy egy bizonyos határon nem léphet túl.
 
A továbbiakban szó esett olyan érdekességekről is, mint például bizonyos jogi véleménykülönbségek akár a WADA (World Anti-Dopping Agency) és a magyar doppingellenes csoport között, vagy arról, hogy milyen problémát vet fel, teszem azt a profi és az amatőr státusú sportolók szankcionálása. A profiknál ugyanis a többéves eltiltás nem csak a sportolói karrierben okozhat akár végleges törést, hanem egzisztenciálisan is súlyosan érintheti a vétkest, ami már elgondolkodtató lehet a sportoló számára. Persze kérdés, hogy a mai eredmény központú világban mi az, amit kockáztatni mer egy élsportoló. Valószínűleg nagyon sokat...
 
Fazekas Attila kitért arra is, hogy jelenleg „csak" a szakállamtitkárság szintjén tevékenykednek, holott korábban az ISM keretén belül elvileg nagyobb hatáskörrel rendelkeztek, ám véleménye szerint ez a mindennapi munkájuk eredményességét nem befolyásolja jelentősen.
 
Az előadó felvetette ugyanakkor az egyes önkormányzatok szerepét is. Annak idején 21 önkormányzati (tehát nem egyetemi) sportigazgatóság működött Magyarországon, ám ezek közül mára 3-4 maradt meg tényéegesen, ami viszont hátrányosan érinti tevékenységüket.
 
Aztán további témaként - egyben újabb érdekességként - érintette az egyes honi sportszervezeteket is. Például azt, hogy miért nem minősül hivatalosan a horgászat sportágnak. Van hazai vezető szervezete, ám az nem foglalja egységes rendszerbe azt, hogy tagjai miként végezzék tevékenységüket. Ez pedig (bár a doppingolás ebben az esetben nem igazán jön szóba) ezt a kérdéskört is feszegeti.
 
Tiszeker Ágnes átvéve a szót, ha már a sportági besorolásról volt szó, a szellemi sportokkal folytatta. Tény ugyanis, hogy a jelenleg három sportágnak minősülő tevékenység, vagyis a sakk, a bridzs és a go sem mentes a tiltott szerek használatától. Az elme bizonyos anyagokkal történő serkentése létező dolog sajnos. Vagyis napjainkban szinte nincs olyan sportág - sőt, vannak kiemelten „szennyezettek" -, amely minden gyanún felül állna ha doppingról van szó.
 
Erre a fenti kitételre egy szellemes, a WADA hivatalos internetes oldaláról letöltött karikatúrával is utalt az előadó, amelyen a Godzilla mama azt mondja a kicsinyének, aki éppen sportolókat szemlél, mint leendő táplálékot, hogy (szabadon fordítva) „Vigyázz fiam, ne egyél élsportolót, mert ki tudja mi van a szervezetében!".
 
Azt pedig, amikor Tiszeker Ágnes kijelentette, hogy gyakorlatilag ma már egy olimpián szinte lehetetlen a dobogóra állni valamilyen kicsi (vagy nagyobb) plusz kívülről történő bevitele nélkül, eléggé sokkoló volt hallani - még ha erről többször is cikkeztek már.
 
„Ez etikai kérdés is" - mondta ő, majd kitért néhány frekventált sportágra illetve eseményre is, mint például a Tour de France küzdelmeire vagy olyan nagyságokra, mint a sokszoros olimpiai bajnok Michael Phelps. Ám sajnos nem csak ez utóbbi úszó kerül képbe ekként, hanem az is, aki „csak" a világ legjobb 20 versenyzőjében benne van, de onnan előre akar lépni mondjuk a dobogóra. A doppingolás ugyanis azt a kis többletet adja, amivel az a néhány tized nyerhető, ami elválasztja a huszadikat a harmadiktól - legalábbis előadónk erre utalt.
 
Aztán a szankcionálás témakörébe belemenve azt is hallhatták a diákok, miszerint ma már nem kell egy eltiltáshoz feltétlenül pozitív tesztet produkálnia egy sportolónak. Amennyiben bizonyítást nyer, elég az is, ha mondjuk a kutatást végzők felgöngyölítik az illető kapcsolatát doppingszerrel biztosan üzletelő személyekkel, szervezetekkel.
 
Ahogy a közhiedelem is tartja azonban, a pandúr valószínűleg egy lépéssel még mindig a rabló mögött jár, ezért is lehet fontos, hogy ne csak egy oktatási intézményben, hanem akár országosan is minél nagyobb fórumot nyerjen a tiltott szerek elleni harc.

Az előadás során a hallgatók kérdéseket is feltettek az előadóknak, s összességében sikeres debütáláson van túl az új kurzus.

További információ

Képgaléria

dopping0dopping1dopping2dopping3
vissza a tetejére