A Nemzeti Sportszövetség és az integrációs folyamatba önként társuló sport civil oldal szervezeteinek (Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség, Sportegyesületek Országos Szövetsége, Semmelweis Egyetem TSK (TF), Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Magyar Sporttudományi Társaság)

12 pontja

a sport hosszútávú fejlesztése érdekében.

Preambulum

A Nemzeti Sportszövetség elfogadott stratégiájának megfelelően (2009.XI. 9.) kiemelkedően fontosnak tartja a sport kooperációjának fejlesztését, a felhalmozódott tapasztalatok, javaslatok megfogalmazását. A Nemzeti Sportszövetség integrációs folyamatba bekapcsolódó sportszakmai partnereivel rendszeresen szakmai egyeztetéseket folytat. A sport „stratégiai ágazatként történő” kezelésének támogatása, a következő évtized sporttrendjeinek leghatékonyabb kialakítása érdekében a partnerek fontosnak tartják megfogalmazni, a magyar sport legfontosabb megvalósítandó célkitűzéseit:

1. Szükséges az állam sporthoz – verseny és élsport, iskolai és diáksport, lakossági és szabadidősport - kapcsolódó feladatainak pontos meghatározása, valamint az állam és az önkormányzatok sporthoz kapcsolódó feladatainak szétválasztása. Az önkormányzati feladatokhoz döntően a „Sportoló Nemzet” kialakítása tartozna.
2. Az életminőség, valamint a civil oldal dinamikus fejlesztésének érdekében össze kell kapcsolni az önkormányzatiság és a sport értékeit, amelyhez kormányzati közreműködésre is szükség van. Kiemelkedő fontosságú az egészség-, életminőség és sportbarát médiapolitika kialakítása.
3. A sport szervezeti irányítását és állami finanszírozását három nagy ernyőszervezettel lehet a leghatékonyabb módon megoldani: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, és egy a fogyatékkal élő emberek sportját szervező ernyőszervezet segítségével.
4. A sportot komplex módon fejlesztő, összefüggéseket figyelembe vevő sportbarát jogszabályi környezet kialakítása, valamint a sport magántőke oldaláról történő, kedvezményes, legális támogatásának lehetővé tétele.
5. A „Sport Nemzet” rangunk megőrzése, az olimpiai és világversenyeken az eredményes szereplés feltételeinek biztosítása. A magyar utánpótlás-nevelés középtávú tervének meghatározása és végrehajtása.
6. A „Sportoló Nemzet” népegészségügyi, egészségfejlesztő program mielőbbi összeállítása, feltétel és ösztönző rendszerének, működtetésének biztosítása. „Sport legyen a szenvedélyed!” gondolat, gyakorlati megvalósítást igényel.
7. A sportot és a kultúra más területeit is szolgáló, multifunkcionális létesítményfejlesztési program elindítása, a sport „visszahelyezése” a kultúrába. A meglévő sportlétesítmények tervezett módon történő korszerűsítése és a hiányzók pótlása.
8. Az iskoláskor előtti, a közoktatásban és a felsőoktatásban, a mindennapos testedzés feltételrendszerének és korszerű szakmai tartalmának megteremtése, kialakítása.
9. A tanórán kívüli diáksportnak és a diákolimpiai versenyeknek minden közoktatásban tanulónak hozzáférhetővé kell válnia, a diákolimpia legyen a testnevelés tantárgy tanulmányi versenye.
10. Az egyetemi-főiskolai sport magyar sporton belüli integrációjának erősítése, elismertetése, fejlesztési programjának, foglalkoztatási rendszereinek támogatása.
11. A sportszakemberképzés piaci és társadalmi igényeknek megfelelő modernizálása, a kötelező szakember továbbképzés (testnevelő, edző, rekreációs szakember, humánkineziológus, sportorvos, sportszervező/menedzser, sportvezető) kialakítása és tartalmi megújítása. A sporttudományi kutatás fejlesztése, egy országos Sporttudományi, Sportegészségügyi és Sportorvosi Központ kialakítása a TF és OSEI alapjain.
12. A hazai rendezésű, nemzetközi sportesemények állami támogatását, kijelölését tervezetten, előre meghatározott elvek alapján és sportszakmai konszenzussal kell kialakítani.

A Nemzeti Sportszövetség a sporttal kapcsolatos civilösszefogás, fejlesztését, annak koordinálását fontos feladatának tartja. A sport fejlesztése közszolgálati szintű feladat, aminek megvalósítása rendkívül sürgető.

Aláírók: