Egy nagyszerű pedagógus, egy igaz ember, egy nagy lokálpatrióta ment el közülünk, akik mesterünknek, barátunknak, ízig-vérig sportembernek - a klasszikus értelemben vett „tanítónak" tekintettük Őt.

               A Püspöki, a Hollán iskolák és a Nagy Lajos Gimnázium diákja, majd a TF hallgatója volt. A TF szeretete, az ott kötődött barátságok, a sport - ezen belül is különösen a kosárlabdázás és a labdarúgás - különleges vonzalma mindvégig elkísérte.

Testnevelő tanári diplomájával (1960-tól) a Savaria Gimnázium szeretett tanára, majd 1972-től a meginduló testnevelő tanárképzés alapembere lett. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán és a jogutód Berzsenyi Dániel Főiskolán 24 évet „szolgált" - örömmel és becsülettel. Kezdetektől adjunktusi, majd 1977-től főiskolai docensi rangban. 1992-től a Sportjátékok Tanszék vezetője - 1996-ban történt nyugdíjazásáig. Mentalitására jellemző, hogy Polgár Tanár Urat csak a kedveskedő „Béla Bácsi" és a „Poszó" becenevekkel illette fiatal és idős egyaránt. Értő és lelkes művelője, terjesztője volt a kosárlabdázás, a sporttörténet és az általános sportismeret tantárgyaknak, mindvégig edzője a remek női kosárcsapatoknak. Legendás családszeretetét kiterjesztette tanítványaira is. Széleskörű érdeklődése és tevékenysége, kollegiális és baráti kapcsolatai szívesen látott társasági személlyé tették. Tanári, sportszervezői és sporttörténeti alkotó munkájáért számos kitüntetést kapott, mégis a környezetében lévők elismerő gesztusait tartotta a legtöbbre. Intézményünk, a város és a megye sportszerető társadalmának színes, szerény és megbecsült tagja távozott.

Őt, a Tanár Urat, aki nemzedékeket, tanítványokat és hallgatókat szerettetett meg a sporttal, és akinek példája miatt választották sokan hivatásul a testnevelő tanári pályát, nem lehet elfelejteni, hiszen aki megismerte, egyszerre lett a sport és az Ő barátja.

A magyar egyetemi sport, Vas megye, Szombathely sportja nagyon sokat köszönhet Neki, aki egyaránt a sporttörténelem tudós tanára, labdarúgó és kosárlabda csapatok edzője volt. Sohasem feledjük el mosolygós tekintetét, szakmai felkészültségéből átáramló varázsát, hiszen mindez bennünk, tanítványaiban, a sportszerető emberek lelkében él tovább.

„Nem hal meg az, ki milliókra költi

Dús élete kincsét, ámbár napja múl,

Hanem lerázván, ami benne földi,

Egy éltető eszmévé finomúl,

Mely fennmarad, s nőttön nő tiszta fénye,                          

Amint az időben, térben távozik;                                         

Melyhez tekint fel az utód erénye:                                       

Óhajt, remél, hisz és imádkozik."

Dr. Gál László    c. főigazgató                

Dr. Polgár Tibor intézetigazgató              

Dr. Varga Zoltán sportigazgató