Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt.
Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre.
Továbbá az 1984-es játékokon sem szerepelt Magyarország: miután az Egyesült Államok és egyes szövetségesei bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát, Magyarország több más szocialista országgal egyetemben a Szovjetunióhoz csatlakozva nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.
Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.
A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon összesen 498 érmet (173 arany, 151 ezüst, 174 bronz) nyertek eddig a magyar sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket.
A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és téli olimpiákon: aranyérem: 172, ezüstérem: 149, bronzérem: 173, összes érem: 494.
A nyári olimpiákon szerzett 491 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.
forrás: wikipedia